Olyan szép a föld, az élet oly csodás, a nap csak hinti fényét, s éj, csak
csillogás. Ahol most élek, az asztalom felett a falon a világ politikai térképe
függ a falon. Kicsit, sőt nagyon elévült már. Több olyan ország van, ami már
nincs a földön. Furcsa, de szeretnék ott lenni.
Szeretnék az óceán partján lenni, s úszni a vízben. Megízlelni egyszer még a sós
vizet, fintorogni egy kicsit, s úszni.
Szeretnék ott lenni.
Szeretném bejárni Európát, látni ismét az Alpok vonulatait, elcsodálkozni a
hatalmas sziklafalakon játszó fényen.
Szeretnék ott lenni.
Szeretnék egyszer repülőgépen ülni, s letekintve a felhőkre, s letekintve sok
ezer méter magasból a világra.
Szeretnék ott lenni.
Szeretnék egyszer kifeküdni egy mező közepére, nézve a felhők járását, hallgatva
a mező hangjait.
Szeretnék ott lenni.
De veled.
Pécs, 2003. szeptember 23. éjjel