(Célszerű egy kis sváb akcentussal mesélni, énekelni...)
Mostan minden ember ide hallgass,
mostan minden száj befog legyen.
Mert amit most elmondok tinéktek
egy szomorú szép történelem.
Gulyás Meska és Kapuszta Sári,
egyik másik nagyon szereti.
Egyik másik kiti rossz nyavaja,
egyik a másik még sem lehetik... DE MIÉRT?
Mert Kapuszta Pál egy igen büszke paraszt,
s a felesége néki szép Szabó Kati.
Kínálják övék Sári lányuk,
feleségül néked szép Csikós Bali.
De a Sára aztat nem akarja,
inkább ugrik kútba bele zsupsz.
Gulyás Meska meg kihúzta onnan,
s megcsókolta a száján, hogy cupp! ÉS MÉGIS!
Megy a násznép az nagy esküvőre,
megy a násznép a templomba bele.
Á menyásszony szép Kapuszta Sári,
s völegénye néki szép Csikós Bali.
De Gulyás Meska loptat lovon nyargal,
elrabolja szép menyásszonyot.
Csikós Bali meg utána ugrik,
de nem kap mást csak lófarokot!
A Gulyás Meska, meg Kapuszta Sári,
egy erdőben pihenek ledül.
A Csikós Báli meg fogta egy nagy puskát,
s Gulyás Meska puff neked lelű.
Jaj, a Sári eszteveszte jajgat,
édes Meskám jaj de megholtál.
Csikós Balit megfogták zsandárok,
s egy tömlöc mélyébe becsukták.
Gulyás Meska mert volt jó szerelmes,
angyalok a mennybe fölvisznek.
Csikós Bali mert volt rossz szerelmes,
ördögök a pokolba löknek.
Ebbűl tanuljatok apák, anyák,
kit lány szerete neki add oda.
Mert a leány az olyan buta fajta,
magát könnyen megbolondulja.