Sík Sándor: Te Deum
Téged Isten
dicsérlek
és hálát adok mindenért
Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapravalót
hála legyen
Hogy mindig jutott két garasom adni
és nem kellett magamnak kéregetnem
hála legyen
Hogy értenem adatott másokat
és nem kellett sírnom, hogy megértsenek
hála legyen
Hogy sírókkal sírnom jólesett
és nem nevettem minden nevetővel
hála legyen
hogy megmutattál mindent ami szép,
és megmutattál mindent ami rút
hála legyen
hogy boldoggá tett minden ami szép,
és ami rút nem tett boldogtalanná
hála legyen
hogy sohasem féltem a szeretettől
és szerethettem, akik nem szerettek
hála legyen
hogy akik szerettek, szépen szerettek
és nem kellett nem szépen szeretnem
hála legyen
hogy amim nem volt, nem kívántam
és sohasem volt elég aki voltam
hála legyen
hogy ember lehettem akkor is,
amikor az emberek nem akartak emberek lenni
hála legyen
hogy megtarthattam a hitet
és megfuthattam a kicsik futását,
és futva futhatok az Érkező elé
s tán nem kell a városba mennem
lámpásomba olajért
hála legyen
hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen!
és ma is kiálthatom: úgy legyen
és holnap és holnapután és azután is
akarom énekelni: úgy legyen! -
hála legyen Uram!
hála legyen