MEGKÖTÖM LOVAMAT

1. Megkötöm lovamat szomorú fűzfához,
megkötöm szívemet gyönge violámhoz.
Lovamat eloldom, mikor a hold jön fel,
de tőled violám, csak a halál old fel.

2. Megkötöm lovamat piros almafához,
megkötöm szívemet gyönge violámhoz.
Fejemet lehajtom a babám ölébe,
hullajtom könnyemet rózsás kötényébe.

3. Nem szoktam, nem szoktam kalitkába’ hálni,
csak szoktam, csak szoktam zöld erdőben szállni.
Zöld erdőben szállni, fenyőmagot enni,
fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni.