Nagymarosi levél

2002 őszén
minden Krisztust kereső közösségnek

ÁLMOD AZ ISTEN. VÁGYAD AZ ISTEN?

Ha te is láttad a Gladiátor c. filmet, bizonyára emlékszel arra a jelenetre, amikor az idős császár, Marcus Aurélius megkérdezi a fővezért, Maximust: „Maximus miért harcolsz, miért élsz”? És a fővezér válasza: „Róma dicsőségéért”. – Róma addigra értékeiben, erkölcseiben kongó üresség volt.
A filmet látva bennem is felmerült a kérdés, ahogy már emberek millióiban a történelem folyamán:
Miért élsz, miért harcolsz? Van értelme annak a célnak? Mi az igazán fontos az életedben?

Kedves Testvérem!

A III. évezred küszöbén Isten a Nagymarosi Ifjúsági Találkozón a döntésre hívott meg minket. A Szentatya, II. János Pál pápa „Evezz a mélyre” meghívása visszhangra talált szívünkben és egész „az ásó koppanásáig” igyekeztünk leásni. Így jutottunk el az alaphoz, mely mindannyiunk számára egzisztenciális kérdés: „Döntöttél-e már Isten mellett?”

Őszi találkozónkon lépjünk most tovább. Ahogy egy utazás alkalmával, a döntés meghozatalakor is lényeges, hogy beirányozd magad, tisztában légy úticéloddal.

Barátom miért élsz, miért harcolsz?

Tényleg, mi az életed értelme? Felraktak minket erre a gyorsan haladó intercityre, mely maga az életünk. Nem kérdezték meg, hogy fel akarunk-e szállni, s robogunk hihetetlen sebességgel valahová. Életed egyik legfontosabb kérdése ezért, hogy hová tartasz, mi az úticélod?

Miért élsz? Csak a nyolc óráért? Hazamész, napodat a számítógép előtt töltöd, s nézed a TV-sorozatot? Vagy csak a hétvégi „buli” éltet? Le kell tudni a kötelességeket – ahol nyűg a tanulás, teher a munka –, és csak túl kell élni egy hetet, hogy utána szombat este végre „igazán” élhess?

Barátom miért élsz, miért harcolsz? Mi a célja az életednek?

Bizonyára érzed, hogy csak ezért leélni egy életet – túl kevés. Sokkal többre vagy meghíva. Mivel teremtmény vagy, szomjazol arra, hogy szeressenek és szeretni tudj, elfogadjanak és értékesnek tartsanak. Keresztény hitünk gyönyörű távlatokat kínál fel. Az életünk azért szép, mert odaajándékozható. Ajándékozó, boldog életre vagy megteremtve!

A házas hivatásban, az esküvői Igen kimondásával arra kötelezed el magad egy életre, hogy főállásban a másik boldogságáról gondoskodsz. Ha csak a markod tartod, hogy „ez nekem jár”, „a másik ezt megígérte”, boldogtalan lesz az életed.

Barátom miért élsz, miért harcolsz? Mi a célja az életednek?

Ha kirándulni indulsz, az út elején talán még jól látható az a csúcs, ahová el akarsz érni. Az idő múlásával azonban már csak az előtted baktató hátizsákját látod. Talán megváltozott a cél, vagy már csak az a feladatod, hogy az előtted lépegető hátizsákot utolérd? Csak a túlélés a cél? Vagy pedig még ott él benned, ott lebeg szemed előtt a csúcs képe, s ez segít az akadályokat legyőzni??

Vannak pillanatnyi, rövid, hosszú távú céljaink, és van „életcélunk” is. Beirányoztad életedet, és hosszú távra tervezel? Életünk hosszú távú célja azért is fontos, mert ha ezt nem fogalmazod meg, akkor ahhoz az autóshoz hasonlítasz, aki teljes erővel nyomja a gázt, és közben behúzva tartja a kéziféket. Életed, autód így céltalan, és körbe-körbe forog.

Vedd észre, hogy életedet másokért kaptad, nem állhatsz Isten elé egyedül! Nem képzelhető el sem házas-, sem papi, szerzetesi hivatás anélkül, hogy tudnál másokért élni, akár önmagadról lemondva is! Tudsz-e ösztönlényből értelmes emberré válni? Tudsz-e a természetesből átszárnyalni a természetfölöttibe?

Meghívólevelünkben szándékosan nem írtunk konkrét választ arra: mi is az igazi életcélod. Szeretettel várunk, hogy az őszi találkozón te magad fogalmazd meg azt a célt, amiért érdemes élned. Arra hívunk, hogy kicsit megállva egy pillantást vess előre. Ahogy a régi hajósok tették: tiszta időben beállították a megfelelő irányt, s mikor felhős, viharos volt a tenger, a jól beállított iránytű biztosan mutatta az utat...

A találkozóra készülve egyéni illetve közösségi átgondolásra ajánljuk:

Az első héten:
• Nézd meg, hogy vannak-e példaképeid, akikre felnézel. Próbálj utánanézni az életüknek: követendők, követhetők-e? Keress olyan személyiséget, aki nem csak a sportban ért el eredményt vagy a művészetben alkotott nagyot, hanem az egész élete is követésre méltó!
• Te magad mennyire vagy példakép a nálad fiatalabbak számára? Követendő, követhető-e az életed? Kezdj el úgy élni ezen a héten, hogy hiteles légy!

A második héten:
• Vizsgáld meg, hogy milyen vágyak élnek benned? Vajon mennyire vannak ezek összhangban Isten veled kapcsolatos tervével?
• Hasonlít életed arra, amit Isten álmodott rólad, vagy nagyon eltértél tőle? Próbálj meg ezen a héten úgy élni, amilyennek az Úr álmodhatta meg az életedet! Merj ezért imádkozni is, hogy rátalálhass!

A harmadik héten:
• Elmondhatod-e eddigi életedről, hogy „Volt értelme, nem éltem hiába”? Mi ad értelmet az életednek? Tudsz-e másokért élni, vagy mindig csak te vagy a fontos?
• Döntöttél-e már a közösségedben, a plébániátokon konkrét szolgálatvállalás mellett? Részt veszel-e vezetőképzésben, a felelősség hordozásában másokért (Hajszoló, ifjúsági-, cserkész-, ministránsvezető, animátorképzés, KIM-kanári…)?