Nagymarosi levél

2007 tavaszán
Minden Krisztust kereső közösségnek

Állj elő vele... (2Tim 4,2)

Amikor kisgyerek voltál, te is álmodoztál arról, hogy tűzoltó legyél, mozdonyvezető vagy űrhajós, híres színésznő, énekes vagy fotómodell? Talán most is gondolsz néha hasonlókat? Persze, már nem gyerekfejjel, de vágysz valami nagyot tenni. Gondolod, hogy ez véletlenül van? Jó a válaszod: nem! Valaki a szívedbe ültette ezt a vágyat.

Aki téged szeretetben életre hívott szüleid által, nem azért tette, hogy csak úgy legyél, lebegj a kozmoszban, lötyögj a világban, csak úgy „lógj a szeren”.

Ha Istent megkérdezed, hogy miért teremtett a világra téged, személyesen, biztos nem azt fogja válaszolni, hogy CSAK... , hanem azt, hogy MERT...

...MERT fontos vagy Neki te, személyesen.

• Én, személyesen?
• Igen, te, személyesen, és mert feladatot bízott rád: KÜLDETÉSED van ezen a világon.
• Nekem? - Igen neked.
• Tudod, mit jelent a küldetés? Megbízatás, misszió.
• Az nem a papok dolga? - Nem csak az övék, minden megkeresztelt emberé, a tiéd is! Örülj neki, hogy téged is meghívott, kiválasztott. Köszönd meg, és döntsd el, hogy vállalod!

Most megkérdezed, hogy hol van neked küldetésed. Ott, ahol az ég és a föld összeér, ahol a föld és az ég találkozik! Ez hol van?

Egy legenda szerint két szerzetes olvasta egyszer egy régi könyvben, hogy a világ végén van egy hely, ahol a föld és az ég találkozik. Elhatározták, hogy megkeresik ezt a helyet, s mindaddig vissza sem térnek, amíg meg nem találják. Bebarangolták az egész világot, kiálltak számtalan veszélyt, mindenféle nélkülözésben volt részük, amit egy ilyen vándorlás az embernek jelent, és mindenféle kísértést kiálltak, ami az embert céljától eltéríthetné. Van ott egy ajtó - így olvasták -, csak be kell kopogni, s máris az Istennél van az ember. Végül, amit kerestek, megtalálták. Bekopogtak az ajtón. Szívdobogva várták, amint kinyílott, s amikor beléptek, ott álltak, otthon, saját szerzetesi szobájukban. Akkor megértették: az a hely, ahol az ég és a föld találkozik, itt van, ezen a földön, ott, azon a helyen, amelyet Isten kijelölt nekünk.

A te helyed is ott van a világban, ahol vagy, a te küldetésed is oda szól, ahol élsz: a családodban, a suliban, a munkahelyeden. Kiknek szól? ...hát nekik, akik ezeken a helyeken vannak, akikkel együtt élsz, akikkel nap mint nap találkozol (akár tetszik, akár nem): a szüleidnek, a tesó(i)dnak, a kedvesednek, az osztálytársaidnak, a lakótársadnak a koleszban. Sőt, még másnak is: az idegennek az utcán, aki veled szembejön, vagy az ellenőrnek a buszon.

Tehát küldetésed van feléjük, azaz küldött vagy (ez kínosan hivatalos kifejezés). Tudod, hogyan nevezi a Biblia és az Egyház a küldöttet? Apostol. Te Krisztus apostola, küldötte vagy, hogy az ő igazságát és szeretetét, Őt magát vidd a környezetedbe.

Hogyan kell ezt csinálni? Ne sokat beszélj, inkább sokat tegyél! Szeresd a körülötted élőket, elsőként. Ne várd meg, hogy ők szeressenek előbb! Tégy jót, elsőnek! Persze van, akit könnyű szeretni, van, akit egyáltalán nem. Igen, de épp az a poén benne, hogy nem csak a nekünk kedves embereket szeretjük - ettől lesz a dolog krisztusi. Igazi jézusi kaland szeretni azt a matektanárt, aki igazságtalanul ad neked mindig rosszabb jegyet. Ha elkezded, a jég olvadni fog. Bátorság, ne izgulj, mert te csak eszköz vagy, KÜLDÖTT, sokkal nagyobb Valaki áll mögötted, aki a feladatot elvégzi. Rád, a küldöttre mégis nagy szüksége van a KÜLDŐNEK. Isten úgy küld téged az emberek közé, ahogy annak idején a Fiát küldte közénk. Ő, aki most is él, rajtad keresztül akar élni: Jézussá kell hogy legyél mások számára. Pál apostol ezt mondta tanítványának, Timóteusnak: „Hirdesd az evangéliumot, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan.” (2Tim 4,2)

Nem kell Jézusról prédikálnod - főleg nem tolakodnod -, csak szeress és élj úgy, hogy kérdezzenek. Nagyképűség nélkül légy jobb, igazságosabb, szeretőbb, mint mások. Vegyék észre, hogy te más vagy. Te egy csodálatos világ küldötte vagy. Te Isten országának, a boldogság birodalmának apostola vagy. Sugározz!! HA...és ha kérdeznek, merj válaszolni: hitről, Istenről, Egyházról. Egyedül nem könnyű apostolnak lenni, másokhoz odamenni és tanúságot tenni Jézusról. Nem kell egyedül menned, kapsz társakat, de meg kell őket keresned. Vagy lehet, hogy néha egyedül is kell menned, de ne félj áldozatot hozni! Áldozat nélkül nincs igazi boldogság. Keresd meg ehhez társaidat az iskolában, munkahelyeden! Istennek mindenütt vannak „beépített” emberei, akikre számíthatsz. Köss velük szeretet-szövetséget, és indulj!

Mikor? Most! Induljatok el együtt most, mint a Mester apostolai a többiek felé!

A Találkozó előtti három hétben készüljünk együtt!

• 1. hét: Imádkozz minden reggel saját szavaiddal, köszönd meg Istennek, hogy létbe hívott, és feladatot bízott rád! Tudatosítsd magadban napközben többször is: te, az egyszeri és megismételhetetlen személy, fontos vagy Neki, és személyre szabott küldetésed van. Beszéljetek közösségetekben ezeknek a szavaknak a jelentéséről: küldetés, misszió, apostol.
• 2. hét: Minden nap kérd imában: mutassa meg neked Jézus, hogy személyesen ki(k)hez van küldetésed, konkrétan mit kell tenned? Aztán indulj: tégy jót, szeress! Kérdezd meg: nincs-e sajátos küldetésed az Egyházban, papi, szerzetesi, missziós hivatásod? A héten többször elmélkedj erről a szentírási helyről: Jer 1,4-5.
• 3. hét: Kérd a Szentlelket, adjon társakat küldetésedhez! Kérd azt is, hogy te magad fedezd föl a környezetedben Isten embereit! Menj oda hozzájuk, köss velük „szeretet-szövetséget”! A héten elmélkedj erről az újszövetségi idézetről: Mt 18,20.