Válaszom

                     (Beának és Eszternek)

Néhány osztálytársam
Olvasva pár dalom
Azt mondták komolyan
komor a hangulatom.

Ennyire magányos vagy?
Kérdezte az egyik gyorsan
S a válasz itt belül
Nem lett más, csak egy nagy űr.

Igen, magányos és ború,
Mert az élet szomorú,
Sok a bánat körülöttem,
S nincs már remény a szívemben.

Néhány osztálytársam
Kik előtte bármit gondoltam,
Bármit tettem én
Röhögtek, rajtam nem is túl rég.

Pár osztálytársam
Így talán megértik dalomat,
Talán szeretni fognak,
Nem is kell több egy sírónak.