Ismeretlen kedvesemhez

Gondoltam rá írok Neked
Te kedves, te ismeretlen kedvesem
Ki valahol ott keresel,
de nem találsz még, hisz elvesztem.
Jöjj kedvesem,
Fogd meg végre a kezem,
Hogy újra tudjam hinni,
Milyen jó szeretni.
Hogy el tudjam feledni
Akit el kellett kergetni
Hogy át tudjam érezni
Nem is rossz élni.
Mert tudod volt ki szeretett
De aztán elkergetett
S így itt állok
Szerető szívedre vágyok.
Gondoltam rád, s írtam neked
Szeretnélek már megismerni, kedvesem
Mert remélem egyszer meglellek
S veled élhetem le életem.

                     Budapest, 1997. november 5.